nem tudom, közületek hányan olvasták Kundera regényét a lét elviselhetetlen könnyűségéről, - akik még nem olvasták, azoknak erősen ajánlom, ugyanis az egyik leggyönyörűbb dolog, amihez valaha értem -, nem a szerelemről szól, hanem arról is. vannak dolgok, amik nem megmagyarázhatóak, a per negationem, Jakov halála a szarért, és satöbbi meg az etécé, ezekért is megérné önmagában elolvasni.
de persze van a hősszerelmes nőci, döglött varjúval a kezében, és a hánykódó férfi is, naná, aki megmagyarázható vágyat érez más - ez a lényeg - nők iránt, akiket természetesen nem szeret.
de persze van a hősszerelmes nőci, döglött varjúval a kezében, és a hánykódó férfi is, naná, aki megmagyarázható vágyat érez más - ez a lényeg - nők iránt, akiket természetesen nem szeret.
ők ketten például nem csak szerelmesek.
mert itt nem csak szerelemről van szó.
milyen már, hogy van egy nő, aki hat véletlenből született, és hogy pont egy hat véletlenből született nő képes arra, hogy elraboljon mindent, akármit, lényeges és lényegtelen dolgokat, aki képes arra, hogy őt válasszuk álmunkban (!), ahelyett az ember helyett, akit nekünk teremtettek.
milyen már, hogy van egy nő, aki hat véletlenből született, és hogy pont egy hat véletlenből született nő képes arra, hogy elraboljon mindent, akármit, lényeges és lényegtelen dolgokat, aki képes arra, hogy őt válasszuk álmunkban (!), ahelyett az ember helyett, akit nekünk teremtettek.
mert tegyük fel, hogy tényleg van valahol valaki, akit nekünk szántak, valaki, aki eleve a miénk, anélkül, hogy a tulajdonunk lenne. most képzeld el, hogy jön egy fiú/lány, akit megszeretsz annyira, hogy az már nem is szeretet, hanem valami olyan, amire egyik nyelvben sincs szó, és őt választod a másik feled helyett.
fasza lehet!
vadfruttik a szerelemről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
hát hahó