nem tudtam eldönteni, hogy patrick wolf, national, vagy esetleg serj zenéjéről írjak, ezért arra jutottam, hogy nyomok linket mindhez, és írok valami olyat, ami az összeshez passzol, legalábbis bele lehet mesélni, hogy minimálisan azért mégis.
vagy nem írok semmit, és akkor nem lesz vele gond, különösebb gond mármint. végül is, amúgy, a wind in the wirest hallgatom, mert ezt a számot tényleg szeretem, mármint, igen, mert még anno petivel fordítottuk magyarra, és ez sikerült a legjobban az összes fordítás közül. a mai napig.
őszintén szólva, nem tudom, hogy ez most kiábrándító-e, vagy micsoda, azt sem tudom, mit szokott kiábrándítónak találni az ember, ritkán ábrándulok ki, nem vagyok hozzászokva, nem ismerem az érzést, vagy micsodát, micsodát, hát a kiábrándulást.
vagy nem írok semmit, és akkor nem lesz vele gond, különösebb gond mármint. végül is, amúgy, a wind in the wirest hallgatom, mert ezt a számot tényleg szeretem, mármint, igen, mert még anno petivel fordítottuk magyarra, és ez sikerült a legjobban az összes fordítás közül. a mai napig.
őszintén szólva, nem tudom, hogy ez most kiábrándító-e, vagy micsoda, azt sem tudom, mit szokott kiábrándítónak találni az ember, ritkán ábrándulok ki, nem vagyok hozzászokva, nem ismerem az érzést, vagy micsodát, micsodát, hát a kiábrándulást.
a báj mennydörgésbe veszése kiábrándító? a változás? az akadályok?
ennyi erővel: mi nem az?
ennyi erővel: mi nem az?
az emberek is kiábrándítóak, ezt mondják. úgyis megtudom előbb utóbb, nem?
ezt hallgattam, mikor megnyitottam a cikket.
VálaszTörlésnevetett.